Petesejtek paraziták, Google претрага књига
Gyenge pontot találtak a parazitákon [origo] Az élet a petesejt és a spermium összeolvadásával kezdődik.
A két ivarsejt között lejátszódó reakció meglehetősen összetett, a részletekről még keveset tudunk. William Snell biológus University of Texas Southwestern Medical Center, Dallas és munkatársai a megtermékenyítés fertilizáció molekuláris hátterének újabb elemét fedezték fel, amelynek bizonyos parazitás betegségek gyógyításában is szerepe lehet.
Egyostoros rajzóspórájú, mikroszkopikus méretű gombák. Az ostor hátsó helyzetű opisztokont és sima felszínű. Számos vizsgálatban egy második alapi testet is kimutattak bennük, amely egy másik ostor maradványának tekinthető. Sejtfalanyaguk kitint és glükánt tartalmaz, éppúgy, mint a valódi gombáké Eumycota.
A hímivarsejt és a petesejt fúziója több lépésben zajlik. A spermiumnak először át kell jutnia a petesejtet körülvevő burkon zona pellucidacsak ezután következhet a két sejt membránjának egybeolvadása, aminek következtében a spermium által szállított genetikai állomány bejut a petesejtbe.
Bár intenzíven kutatott terület, a megtermékenyítés folyamatában szerepet játszó molekulák még kevésbé ismertek. Ennek egyik oka, hogy ezek a molekulák igen specifikusak a különböző fajokra, így minden élőlényben más és más fehérjék felelősek az petesejtek paraziták lebonyolításáért.
Egyébként ez az egyik magyarázata annak, hogy két különböző faj miért képtelen közös utódot létrehozni. Snellék olyan egysejtű algán hajtották végre kísérleteiket, amelynek genetikai állománya könnyen módosítható.
Azt tapasztalták, hogy a HAP2 nevű fehérje egyik mutációja megakadályozza, hogy petesejtek paraziták ivarosan szaporodó sejtek sejthártyája összeolvadjon. Ez a mutáció azonban nem befolyásolta az ivaros szaporodás többi lépését.
Nyúl mint egy köztes befogadó Esther van Praag, Ph. Minden adományt, nem számít mekkora az összeg értékelik és segíteni fogják a folyamatos kutatást az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét a világ minden tájáról. Köszönöm Figyelem: Ez a fájl olyan képeket tartalmaz mely felkavaró lehet néhány olvasó számára.
A HAP2 fehérjét kódoló HAP2 gén megtermékenyítésben játszott szerepe már ismert petesejtek paraziták a növények esetében, de nagy meglepetés érte a kutatókat, amikor a genetikai adatbázisból kiderült, hogy ez a gén az állati szervezetekben is megtalálható.
Számos egysejtűben kimutatható, sikerült tehát egy olyan, petesejtek paraziták megtermékenyítést irányító molekulát találni, amely több petesejtek paraziták is megegyezik. Az érdekes az, hogy ez a fehérje ennyire konzerválódott az evolúció során, míg a petesejtek paraziták, szintén a megtermékenyítést szabályozó molekula teljesen fajspecifikus.
A HAP2 széleskörű elterjedtsége arra utal, hogy a molekula esetleg a membránfúzióval járó folyamatok egyik általános szabályozója lehet. A HAP2 olyan parazitákban élősködő kórokozókban is jelen van, mint a maláriát okozó Plasmodium-fajok és az álomkórt okozó egysejtű, ezért új parazitaellenes gyógyszereknek lehet célpontja. Mivel az emberből hiányzik, a molekula gátlása nem befolyásolná a humán fertilizációt.
- Testfelépítés[ szerkesztés ] Többnyire aprócska rovarok, a hímek 0, a nőstények pedig 0,2—26 mm hosszúak.
- Toxoplasmosis - EgészségKalauz
- Kifejezetten megállapít olyan szabályokat, amelyek kutyáknak, macskáknak és görényeknek a tagállamokba történő nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozik, és szükség szerint rendelkezik olyan megelőző egészségügyi intézkedésekről, amelyeket felhatalmazáson alapuló aktussal kell elfogadni a valószínűleg az állatok mozgásával terjedő, a veszettségtől különböző betegségek elleni védekezés céljából.
- Google претрага књига
- A metazoan paraziták genomjai
Már történtek sikeres vizsgálatok, melyekben megakadályozták egy Plasmodium-faj szaporodását a HAP2 gátlásával, azonban egy HAP2-ellenes vakcina használhatósága még kérdéses. Ha működik a módszer, hatékony fegyverünk lehet a mai szerekre rezisztens parazitákkal szemben.
Toxoplasma 1, Mi a toxopalsmosis! A toxoplasmosis fertőző betegség. A fertőzés okozója egy parazita, amelynek a tudományos neve Toxoplasma gondii, vagy röviden T. Olyan kicsi, hogy csak mikroszkópos vizsgálattal, több százszoros nagyítás alatt figyelhető meg. Nemcsak az embert, hanem minden emlősállatot és madárfélét képes megfertőzni és bennük osztódni.
