Hymenopteran paraziták
Ismertető[ szerkesztés ] A szinte mindenütt jelenlévő hártyásszárnyúak erősen specializált rovarok.
HUSZONKILENCEDIK REND: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Fajszámukat csak a bogaraké múlja felül, és valószínűleg sok ezer faj vár még felfedezésre, különösen az hymenopteran paraziták darazsak között. Elképesztő változatosságuk a rend ökológiai jelentőségét tükrözi.
Észak-Amerika mérsékelt övi erdeiben a hangyák annyi tápanyagot forgatnak vissza a talajba, mint a földigiliszták. A trópusi Dél-Amerikában a hangyák és a termeszek együttes biomasszája felülmúlja az összes többi állatét, beleértve a kapibarákat, a tapírokat hymenopteran paraziták az embereket is! Az élősködő darazsak hatalmas nyomást gyakorolnak a rovarpopulációra, és sok fajukat alkalmazzák a kártevők elleni biológiai védekezésben.
Élősködők (12E) Hamarosan a mozikban!
A megporzást végző hártyásszárnyúak különösen a méhek életfontosságú, gazdaságilag is fontos szerepet játszanak a Föld növényzetének fenntartásában. A fej[ szerkesztés ] A hártyásszárnyúak testmérete a néhány cm és a mm tizedrésze között mozog.
Testalkotásuk rendkívül változatos. A fej szabadon mozgatható, rajta két nagy összetett szemés általában három egyszerű pontszem található.
Gubacsdarazsak és egyéb levélaknázók referencialistája
A szájszervek általában hymenopteran paraziták típusúak, ám a méhféléknél Apidae az állkapocsból és az alsó ajakból nyaló-szívó szájszerv alakult ki, viszont a rágó változatlanul megmaradt. Az alsó ajak töve kicsiny, az áll hosszú, a két belső karéj megnyúlt, és hosszában összeforradva csatornaszerű ajakvéget hozott létre, mellyel a méh képes a virág termőjének tövében lévő mézfejtőkből nektárium a nektárt felszívni.
A tor[ szerkesztés ] Előtoruk kicsiny, a közép- és utótoruk összeforradt; a középtor a legfejlettebb torrész. Többségüknél az első potrohszelvény szorosan az utótorhoz nőtt, így a tor látszatra 4 szelvény egységéből alakult.
A potroh vagy széles alappal csatlakozik a torhoz, vagy pedig az első és második potrohszelvény között befűződés van, ami miatt a potroh nyelessé válik ez az ún.
- A GYAPJASLEPKE (LYMANTRIA DISPAR L
- Folia entomologica hungarica
Как спасти .
- Féreghajto gyogyszer embernek
- Széles spektrumú féreg gyógyszer az emberekre vonatkozóan
- Gubacsdarázs referencialista - Nébih
- Kriston Éva - Nébih
Lábaik járók, olykor módosulnak pl. A toron található két pár szárnyuk, melyek közül az első pár fejlettebb nagyobb, a hátulsók hymenopteran paraziták.
- Féreghajto paszta hatasa
- Az idetartozó darazsak, méhek, pöszörök, hangyák, gubacsdarazsak, figyelmet keltő szokásaikkal, megkapó ösztöneikkel a rovarok között az első helyet biztosították maguknak.
Умственным взором она уже видела себя на улицах в окружении созданий, куда более удивительных, чем тот зверинец, который она лицезрела в Изумрудном городе.
A hátsó és elülső szárnyat apró horgok kapcsolják össze, így működési egységük alakul ki. A szárnyak erezete nem túlságosan gazdag.
Ismeretesek a rendben másodlagosan szárnyatlan fajok is pl. Potrohfüggelékeik egyes alakoknál tojócsőmásoknál fullánk. Az ősibb hártyásszárnyúaknak még van tojócsöve, mely a peték lerakására szolgál.
HUSZONKILENCEDIK REND: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
A fejlettebb, magasabb rendű hártyásszárnyúaknál a tojócsőből fullánk alakul ki, mely már nem képes ellátni eredeti, szaporodási funkcióját. A fullánkban vékony csatorna található, amely méregmiriggyel tart kapcsolatot.
Szúráskor ezt a váladékot juttatják a megtámadott állat sebébe. Trachearendszerükben a hosszanti fő-tracheatörzsek egységes, nagy léghólyagokká olvadtak össze. A petecsöveik rekeszszáma változó.
A központi idegrendszerük agydúc igen fejlett, melyet a sok társadalomalkotó csoport bizonyít a darazsak, hangyák, méhek között egyaránt.
A lárvák teljes átalakulással fejlődnek imágóvá.
Hártyásszárnyúak
A lárvák kétféle típusa a lábatlan nyűés a pajorszerű álhernyók. Bábjuk szabad, sokszor kokont szőnek maguk köré. Az imágók magányos vagy társas rovarok, melyek fejletlenebb pl.
A gyapjaslepke Lymantria dispar L. Populációdinamikájával kapcsolatos kutatások igazolták, hogy tömegszaporodása a száraz-meleg időjárás következménye. A gradációk kitörése rendszerint az őszi és téli csapadékban szegény, aszályos években kezdődik, a kulmináció az aszályos vagy közvetlenül az azt követő évre esik. A több évig tartó aszályos periódus fokozza a gradáció mértékét és regionális kiterjedését Leskó-Szentkirályi-Kádár,
Ragadozók és növényevők egyaránt akadnak közöttük.