Heterotróf paraziták. Navigációs menü

Sajátos táplálkozásúak Például: fonalférgek, bolha, galandféreg. Szimbionták: egy másik élőlénnyel szimbiózisban élők. Például: a termesz az ostoros egysejtűvel, zöld szövőhangya és a csücskös boglárka hernyója, bohóchal és a viaszrózsa csalánozó.

László Lívia A növények itt vannak körülöttünk, s ez ma mindenkinek természetes. Akár erdőben, réten vagy parkban sétálunk, a tengerben úszunk, de még a szobánkban is ott vannak.

A növények több száz millió éve részei a természetnek. Szerepük, fontosságuk a Föld életében azóta is  megkérdőjelezhetetlen.

• Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e.
• Azok a csodálatos növények! – Tétékás Nyúz

Ami talán először jut eszünkbe a zöld növényekről az valószínűleg a fotoszintézis, ami helytálló is, vannak azonban paraziták is, amelyek másodlagosan áttértek a heterotróf életmódra, példaként említeném az arankát vagy a vajvirágot.

Vannak olyan növények is, melyek autotróf és heterotróf életmódot is folytatnak, ráadásul egyszerre, gondoljunk csak a rovaremésztőkre, így a Vénusz légycsapójára vagy a kancsókára, mely növények ezzel az életformával kompenzálják heterotróf paraziták talaj tápanyaghiányát. Szintén nem heterotróf paraziták fotoszintézisből profitáló növény a fagyöngy, ami egy félparazita életmódú növény.

A békalencsék közé tartozó gyökértelen vízidara mindössze ,5 milliméteres, így joggal indulhat a legkisebb virágos növény címért. Az óriások közt az örökzöld mamutfenyő viszi el a pálmát, melynek van olyan egyede, amelyik meghaladja a métert is. Megemlíthetjük a rafléziát, ami virágának méretével is kiérdemli a figyelmet, ugyanis virágának átmérője akár egy méteres is lehet és súlya elérheti a 15 kg-ot.

Címke: növények napja

Gyökerei szívógyökerekké alakultak, gombafonal módjára él a liánok szárában, ám nyílásakor hatalmas és nagyon büdös virágai előtörnek gazdája hajtásából, így egyike a legkülönlegesebbeknek. A növényvilágban is találkozhatunk az álcázás mestereivel.

Ennek talán az lehet az oka, hogy nem szeretnének táplálékká válni. Ilyen növény a sivatagi kavicsvirág, aminek vaskos levelei megtévesztésig hasonlítanak a kövekre és általában csoportosan fordulnak elő.

Ezzel szemben a bangófélék nem beolvadnak a környezetükbe, hanem a beporzó rovarok nőstényeire hasonlít a viráguk, ezzel csalogatva oda a hímeket. Biztos, ami biztos alapon egyes fajok még a nőstények feromonjaihoz hasonló illatanyagot is képesek termelni, ezzel növelve a beporzás valószínűségét.

A baktériumok és a kékbaktériumok Eszköztár: Baktériumok A baktériumokegysejtű szervezetek. Rendszerezésükben a sejt alakja és felépítése, valamint az anyagcsere a legfontosabb szempontok.

Kis hazánkban heterotróf paraziták találkozhatunk velük, nevüket a beporzó fajról kapták, pl. Amit viszont kevesen gondolnának a növényekről, hogy kommunikálni is képesek egymással.

Például a juglon a diófa minden szervében, különösen a leveleiben megtalálható. Lombhullás után a juglon kimosódik a levelekből, beoldódik a talajba, és heterotróf paraziták növények növekedését, fejlődését gátolja.

Azok a csodálatos növények!

Ezért antihisztaminok férgek lepődjünk meg, ha a diófa alatt minden évben újra kell füvesíteni. A parazita életmódot folytató raflézia virágai a legnagyobbak a ma élő növények között. Fodor Ferenc felvétele.

A növények sokszínűségéről sokáig lehetne még beszélni, sorolva az érdekességeket. Aki aschelminthes betegségek különlegességeket szeretne hallani vagy látni, szeretettel várjuk a Növények Napján az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai, valamint Növényszervezettani Tanszékeinek rendezvényein május án.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz között!