Emberi férgek laposférgek
Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább.
A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik emberi férgek laposférgek a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül. A garat gyakran kiölthető.
Laposférgek
Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot. Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer.
- Belferegre gyogyszer
- Internetes pasziánsz
- Teljes szövegű keresés Férgek Ismét egy olyan állatcsoport, amely a mai korszerű, a származástani kapcsolatok alapján rendszerező állattanban már nem szerepel.
Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz.
A bélférgesség tünetei
A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. Emberi férgek laposférgek test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária.
Szívóférgek vagy Mételyek osztálya Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott.
Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult.
Bélférgek, bélférgesség
Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül.
Galandférgek osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Teste ízekre tagolódik. Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik.
A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba. Faja: pl.
Hengeresférgek törzse Az ősi laposférgektől származtathatók. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál.
Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél.
Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék.
Többségük váltivarú. Fonalférgek osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják. Az élősködők a növényeket károsítják pl.
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata? Elter Tamás Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.