Csontevo fereg. Leengedtek a vízbe egy tetemet, és megnézték, hány nap alatt falják fel a csontevő férgek
Különleges képességgel rendelkeznek az aprócska csontevő férgek, amelyek a tenger mélyén található bálnacsontvázakat és más csontokat egyaránt használják lakhelynek és tápláléknak: savat bocsátanak ki, így oldják fel a csontokat.
Sok mindent megtudtunk róluk az elmúlt tíz évben, ám az egyik legérdekesebb kérdés maradt, hogy miként hatolnak be a csontba, és hogyan veszik fel a tápanyagokat" — magyarázta Sigrid Katz kutatásvezető, az amerikai Scripps Oceanográfiai Intézet és a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének munkatársa.
Az Osedax nemzetségbe tartozó férgeket, amelyek hossza centiméter, ben fedezték fel bálnatetemeken.
Már a dinoszauruszok korában jelen voltak a csontevő férgek
Ez a féregcsalád meglepő helyeken lelhető fel, rokonaik a tengerek szélsőségesen forró és savas hidrotermális árkaiban is megélnek. Az Osedax féregnek nincs szájnyílása és bélrendszere, a tápanyagaként szolgáló csont megemésztését a velük társult baktériumok segítik.
Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy ezek a férgek és baktériumaik a számukra lakhelyet nyújtó csontban lévő kollagént és zsírt fogyasztják el. Az azonban rejtély volt, hogy a férgek miként képesek behatolni a csontba, hogy hozzáférjenek táplálékukhoz.
Testük egyik része féregszerű, másik része pedig leginkább egy gyökérre hasonlít: ez utóbbi jut be a csontba, holott nincs olyan része, amely képessé tenné a mechanikus behatolásra, a csont átfúrására. A szakemberek ezért a kémiai behatolás, a csontevo fereg jeleit keresték, és a féreg különféle szöveteiben savat csontevo fereg enzimek után kutattak.
Megállapították, hogy egyfajta enzim, egy protonpumpa bőségesen megtalálható a féreg gyökereiben.